HEGYEK
Úrkútat nyugatról a Bocskor-hegy, északkeletről a Csárda-hegy, délkeletről pedig a Tűzkő-hegy szegélyezi.A legjelentősebb azonban a délre levő Kab-hegy.A Kab-hegy vulkáni hegy, felszínét bazalttakaró
borítja.
Néhány környékbeli hegy magassága:
Kopasz-h 452, Kakastara 528, Üsti-h 536, Kis-üsti-h 532, Ihar-tő 485, Cservár 381, Csárda-h 470, Som-berek 451, Nagy-csonka-h 455, Halyagos-h 423, Kis-kő 354, Fenyér-h 379 Kab-hegy 599, Lugos-tető 410, Közép-domb 392, Magyal-tető 391, Kő-hegy 314
ÚTVONALAK
A Kék-Túra turistaútvonal Kislőd felől a Csalános völgyön át halad Úrkút felé, Úrkúttól délkeletre halad ki a faluból, majd felvezet a kab-hegyi toronyig, onnan pedig lefele Nagyvázsonyba.
Kislődtől az Öreg-hegyen át egészen Úrkútig halad egy tanösvény, amelyet 2008 tavaszán adtak át.
A Kab-hegy nyugati részén, a sárcsi-kúti forrás és a László forrás között van a Sárcsi-kút tanösvény.
Közvetlenül Úrkút felett, a természetvédelmi területen található az őskarszt tanösvénye.
Úrkúttól a Kab-hegy északi részén vezet végig a víznyelőbarlangokat
bemutató geológiai tanösvény, amely 2012-ben készült.
A Kab-hegy körül futó, és azt átszelő műút immár kerékpárútként is funkcionál.
TAVAK
A legjelentősebbek a Kab-hegy nyugatra eső részén levő védett Nyír-tó, és az Öcstől északra elhelyezkedő Nagy-tó. Ezeken kívül több kisebb és időszakos tó van.
BARLANGOK
Macska-lik: Az Úrkúttól délnyugatra, az erdő szélén levő 15 méter mély víznyelő alján nyílik.
Zsófiapusztai barlang: Zsófia-puszta szélén, a Kab-hegyről lejövő völgyön lévő utolsó gáttól 30 m-re van.
Öreg-köves barlang: A Nyír-tótól északkeletre a Ménesakol árok mellett, nagyméretű vínyelős töbörben található.
M1-es víznyelőbarlang: Az Öreg-köves barlangtól nyugati irányban.
Halász-Árpád barlang: A Nyír-tótól északra, az Öreg-köves barlangtól pedig nyugatra, van, szinte teljesen
feltöltötte a víz.
1-es számú Baglyas víznyelőbarlang: 3-as és D nyiladék találkozásától délre, a murvásút mellett.
Pokol-lik barlang: A sárcsi-kúti tanösvényen található egy nagy csarnoka van.
Bújó-lik barlang: A Kab-hegy nyugati részén van, az egész Bakony leghosszabb barlangrendszerébe vezet.
Pulai bazaltbarlang: A Kab-hegy déli részén, a Mulató-árok és a Farkas árok közötti részen található
Magyarország legnagyobb bazaltban képződött barlangja.
EGYÉB NEVEZETESSÉG
Az úrkúti őskarszt a Természetvédelmi területen. A Csárda-hegyen a mangánérckitermelés során felszínre került a jura kori kőzet jelenségei, karsztformációk és egykori tengeri állatok mészvázai. A területet 1951-ben nyilvánították védetté.
DOMBORZATI JELLEMZŐK
Röghegység, a Bakony, azon belül a Déli Bakony területéhez tartozik.
A lankákat és kisebb "sík" területeket leszámítva dombok és kisebb
hegyek alkotják a tájat. A tengerszint feletti magasság nagyjából
300-500 m közötti, a Kab-hegy a maga hatszáz méteres magasságával
kiemelkedik a tájból.
ÉGHAJLAT
A Bakonyban a tél hideg és a nyár meleg, ám Úrkút környékén a
a domborzati viszonyok miatt a nyár pár fokkal hűvösebb a környező
településekénél. A csapadék évi mennyisége úgy 750 mm körüli, de
a magasabb helyeken ennél is több lehet.Télen a hó mennyiségében is
jelentős különbségek mutatkoznak a magasabb helyek irányában.
NÖVÉNYZET
A környék legjelentősebb részét erdők alkotják, nagyobb bükkösök,
tölgyesek, valamint kisebb fenyvesek és jórészt vegyeserdők.
A hajdani erdősültség mára csökkent és a kivágások miatt tovább
fogy.A szabad területek egy része rét, legelő és tisztás, a nagyobbik
része pedig megművelt terület, mező.
ÁLLATVILÁG
A falu környékén és a Kab-hegyen jónéhány védett faj fordul elő.
A településközeli réteken, mezőkön és bozótosokban rengeteg a
fácán, gyakori ragadozómadár az egerészölyv, nem ritka a róka és
a nyúl sem.A néhány vizes élőhelyen gyakoriak a különböző kétéltűek,
siklók, és a tőkés récék is meg-megjelennek.
Az erdőkben nagy számban forulnak elő a vaddisznók, őzekkel szinte
bárhol találkozhatunk.A gímszarvasok a nagyobb erdőkben találhatók
meg, sokszor jelentős csoportokban. A Kab-hegy egyes területein
muflonok is élnek.