Az északi rész
Ha északról, Kislőd irányából indulunk Úrkút felé, akkor a túristaút a Csalános völgyön visz keresztül.Jó minőségű murvásútról van szó, amely később kelet felé kanyarodva egészen a Szentgál felé vezető műútra vezet ki.A völgyben az út mentén kétoldalt vékony sáv található füves részekkel, rétekkel, tisztásokkal.Mindkét oldalt meredek hegyek övezik, dús erdőkkel.
Az úttól déli irányban az Öreg-hegy található, amelynek felső részére vezet a kislődi parkból kiinduló 2008-ban átadott tanösvény.A tanösvény a Készbikk-csapáson át vezet egészen Úrkútig.A csapás és a völgy között, még az Öreg hegyen található a valamikori bauxitbánya maradványa.A bányát 1977-ben bezárták, teraszaira fenyőket telepítettek.A falait színes mészkő alkotja, csigák, kagylók megkövesedett maradványai is megtalálhatók.A kis teraszokon levő fenyők, a szines hegyoldalak körbe, és az alant levő kis tavacska feledhetetlenné teszi a látványt.A környéken szinte semmi sem utal a helyre, ezért a véletlenül odatévedő úgy érezheti magát, mintha más bolygón lenne.
A kék túra útvonal a Főnök-rétnél kanyarodik el a murvásúttól dél felé, hogy aztán a hegyen át feljussunk az egykori nagy rétre, amely mára be lett kerítve és fával beültetve.A rét északkeleti aljában már az erdőnél egy kis tavacska található, arrébb pedig egy kút.
Ha nem kanyarodunk el, hanem továbbmegyünk a murvásúton, akkor hamarosan eljutunk a Csalános-forrásig, majd egy patkószerű kanyarhoz, ahol az út felfele megy tovább a Kerengetés-lap irányában.
A murvásúttól északra egész végig hegyek-völgyek és a rengeteg található, amelyet csak néhol szakít meg egy-egy tisztás, magasles, vagy etető.Az út egy négyszög alakú tisztáshoz ér (amelyet már beültettek), lefele halad el
tanyák mellett, majd kiérve a mezőre, csatlakozik a műúthoz.
Az említett négyszög alakú tisztásnál keresztez egy másik útat, amely délnyugat felé haladva elér a Zsófiapusztát az Úrkút északi részével összekötő földútig.
Úrkúttól északnyugatra többszörös mezők terülnek el, ezek között árkok, völgyek, erdősávok és tisztások váltakoznak.A falutól északra, az erdőben a külfejtés maradványai találhatók, mely egykor a mangánbá-
nyához tartozott.
A délkeleti rész
A falu keleti határában a Csárda-hegy található, melynek déli részén van a Természetvédelmi terület.Itt az 1917 és 1930 közötti külfejtés után fennmaradt őskarsztmaradványok jelentik a fő látványosságot.
A falutól keletre két és fél kilométerre található Zsófiapuszta, ahol az erdő aljában levő víznyelőknél 1999-ben hatalmas barlangokat tártak fel.
Zsófiapusztától északkeletre a Füzi-lapnak nevezett lapos terület van nagy mezőterületekkel.Keletre továbbfolytatódnak ezek a mezők egészen az erdőig, ahol a kerítésen túl már a Mátyás Király Vadas-
parkja terül el.
A faluból keletre kivezető műúttól déli irányban van a Tűzkő-hegy.A hegy túlsó aljában gesztenyés található.
A déli rész
Úrkúttól délre terül el a Köves-táblának nevezett rész, mezők és rétek.A fennsíkon a valaha volt futballpálya területe van, tőle nyugatra pedig birkaakol.Ha a túristaúton megyünk, akkor beérve az erdőbe a valamikori kisvasút töltésén vezet tovább az ösvény.Ha a futballpályától induló úton haladunk, akkor az erdőben telepített fenyveshez érünk, majd egy kisebb, náddal benőtt tavacskához, amelyet Kender-áztatónak neveznek, de nem szerepel a túristatérképeken.
A Köves táblától nyugatra, a rét alján elhelyezkedő völgyben van az Ördög-árok.Itt régen iszaptározó és tó volt, később nádas, majd nyíres alakult ki, amelyet kivágtak.Tőle északra az iszaptározó szintén kiszáradt, nádas-bokros
hely lett, csak a víztorony utal egykori rendeltetésére.
Délnyugati irányban egykori nagy rét terül el, melynek nagy része mára fákkal bokrokkal benőtt.
A csinger felé eső terület
A faluból északnyugatra Ajkára kivezető műút mentén található a mangánbánya.A bányától északnyugatra terül el a Bocskor hegy.A hegy teljes területe erdővel benőtt, a mangán és az ajkai szénbánya miatt sajnos nagy része bányaomlások miatt veszélyes.
Nyugatra egy hoszanti völgy terül el, amelyben az ajkai Parkerdő található.Itt múzeum és vendéglő mellett az út mentén faházak, hétvégi házak helyezkednek el.A hegyekre és az erdőbe több ösvény, tornapálya vezet fel.Az úttól nyugatra a Cservár-hegy van és a következő völgy az egykori Jókai-bánya területén halad át.Ha a parkerdőtől délkeleti irányban haladunk tovább, akkor a Köves-árkon át feljutunk a Szerencsét-fel forrásig.A forrástól délre terül el a Peresnek nevezett nagy rét, amelynek nagy része mára bokrokkal telített.Nyugatra az erdőben a Jókai-bánya felől érkező műút a László-forráshoz és Hubertus-lakhoz ér,
mely mára erdei iskolaként működik.Innen indul a tanösvény, és az út egy szerpentines résszel halad fel a hegyre.
A kab-hegyi terület
Kab-hegy csúcsának közelében helyezkedik el a tv adótorony és feljebb a rádiótorony, déli oldalán egy kilátóval ahonnét páratlan kilátás nyílik a Balaton felvidékre.A csúcshoz Zsófiapuszta felől műút vezet, a túristaút pedig Úrkút irányából az erdőn át a 6-os nyiladék felől csatlakozik ehhez a műúthoz.Itt néhány ház található, és egy hatalmas vadászház.A túristaút a túloldalon meredeken lefele folytatódik, és elvezet Nagyvázsonyba.
A toronyhoz vezető műútból a nyolcas nyiladéktól nem messze kiágazik egy másik, déli irányba, amely aztán hosszú kanyargós utakon körbehalad a hegyen.A nyugati részen csatlakozik a Padragkút-Öcs közötti műútból kiágazó másik műútba, amely átvezet a Jókai-bányához.Az északi részen szintén egy hosszú, műút köti össze a két oldalt, ezt 1986-ban betonozták.A Kab-hegy körüli úttól keletre hosszú völgyek, árkok, dombok, hegyek, vadföldek és tisztá-
sok vannak.A keleti részen az erdőben van a Nagy és a Kis-veréb tó.Említést érdemel a Mína-völgyi árok, a Vízverte-árok, és a Kávás-kúti árok.A 7-es nyiladék alján található a Gellért-tó.Ha messze, lent kiérünk az erdőből érdekes, ősborókáshoz hasonló részhez érünk, amely
látványos az alsó puszták kezdetén.
Nyugati irányban, még bent az erdőben van a Semlyékes-tó.Délre Nagyvázsonyig fent rétek, lejjebb pedig hatalmas mezők terülnek el.
Ha a toronytól délnyugati irányban indulunk a sűrűkön át eljuthatunk nagyobb tisztásokra: Rekesztő-rét, Szíjjártó-rét.Ha pedig északnyugati irányban, akkor a Nagy-rét, és a Kisházi-rét kerülhet utunkba.
Az északi és a déli kab-hegyi műutat egy hosszú, széles murvásút köti össze.Ettől nyugati irányban helyezkedik el az Öreg-köves barlangja, a Torma-rét, és a Nyír-tó.Ettől északnyugati irányban, ahol a Halász-Árpád barlang van, szép sziklaköves, fenyős, tisztásokkal tarkított terület leledzik.A nyugati részeken nagy sűrű területek vannak.
A nyugati műút mellett van a Sárcsi-kúti forrás, a tanösvény másik végpontja.Itt gondosan kialakított terület van faasztalokkal, padokkal, fedett résszel, füves rész focikapukkal és egy gát által mesterségesen kialakított tó.A Sárcsi-kúttól nyugatra a padragkúti erdőrészek
találhatók.Amennyiben a műúton továbbmegyünk a Padrag-Öcs út felé vezető műúton, elérünk a Bújó-lik barlanghoz, a Király-kúti nyiladékon pedig egy árokhoz, ahol a Király-kút és a Sárosi-kút van, még messzebb pedig egy kilátó.
Eme területektől délre van a Fenyér-hegy, a Magyaloki-rét, még délebb pedig az Öcstől északra elhelyezkedő nagy pusztaszerű füves terület, ahol ürgék is vannak.
Ha a murvásúton megyünk át a hegyen és a túloldalt a körbevezető műútra érve a következő elágazónál továbbhaladunk délre az erdei úton, elérünk a Szt. János forráshoz.Az alatt a Büdös-tó rétje következik, majd elérünk a védett Nagy-tóhoz, amely mára nagyrészt kiszáradt
nádas.Innen keletre található az erdőben a Nagy és Kis-sás tó, valamint a Pulai bazaltbarlang.